Tisztelt Olvasónk!

Határokon átívelő kedvtelés a mienk. Igaz ez a kempingezésre még akkor is, ha néha "csak itthon" fedezünk fel új, eddig - szégyenszemre - nem ismert tájakat, vagy akár anyagi megfontolásból, akár idő szűke miatt nem indulunk ezer kilométeres távolságokra.
Külföldi útjaink során időnként a véleményünket tükröző, máskor pedig azzal össze nem egyeztethető helyi sajátosságokkal szembesülünk, és ehhez igazítva jelenik majd meg az élménybeszámolókban: "Képzeljétek ott még erre is gondolnak!" vagy épp ellenkezőleg: "Na, ott még arra sem képesek..." Rajtunk múlik, okulunk-e mások hibáiból, esetleg tudunk-e tanulni az idegen kultúráktól. Mára már az imént leírt "idegen" szó magyar, és így egyúttal európai szemmel egyaránt idegen. Elvégre manapság nemcsak a történelem köt össze bennünket. A távolságok ugyan nem csökkentek, de a megtételükhöz szükséges idő igen. A hírek, információk a rádióhullámok sebességével jutnak el hozzánk. Aggódunk egy-egy más országbeli tragikus esemény kapcsán, hiszen valamelyik közeli rokonunk, kedves ismerősünk érintettje lehet, merthogy itt történt a szomszédban... Annál a családnál, akik mellettünk laktak a kempingben..., útbaigazítást kértek a pályaudvaron, de aztán összeismerkedtünk és összebarátkoztunk..., akiknek a gyermeke régóta levelezik az Interneten a családunk Benjáminjával, és együtt tervezik, hogy ki, mikor látogatja meg a másikat. És bogozhatnánk a szálakat vég nélkül, előbb-utóbb minden helyhez köt egy emlék, egy ismerős, egy együttérző gondolat.
Hosszú út volt ez idáig térben és időben. Felelősen érezni, és cselekedni. Megtanultuk: az emberek szabta határok nem állják útját a viharnak, ami másnak kár, az nekünk sem lehet haszon. És ez a lecke a fejlettebbnek tartott országoknak éppúgy fejtörést okoz. A környezetkárosító technológiák továbbtelepítése néhány száz kilométerrel nem jelenthet többé megoldást, az elhasznált, hamarosan hulladékba kerülő termékek eltüntetése a határon kívülre szintén helytelen válasz a természetvédelem kérdéseire. Egyvalami azonban változatlanul kizárólag a sajátunk marad: a felelősség. Mert a figyelmünket ugyan felhívhatják a veszélyre, de helyettünk senki sem fog cselekedni, hogy megóvjon bennünket a határokat nem ismerő vihartól!
Nyári számunkban töretlen lendülettel tájékoztatjuk olvasóinkat a Martfűn megnyílt kempingről, a folyók városáról, Szegedről, a természetközeli Visegrádi-hegységben tett túráról éppúgy, mint a technikai újdonságokról, a következő évre előretekintő lakókocsi fejlesztésekről, és a szabadidő termékek piacának változásáról. Jó szórakozást és kellemes nyaralást kívánunk mindenkinek!

Czimmermann Tibor